Kaptam képeket a kis vörösről, és mint ahogy látszik, most már gyönyörű, nagy vörös. A neve Herceg, mivel Szépség nem lehetett, mert fiú:

Bence s a csigák

Amilyen jó kedvem volt karácsony környékén, annyira szar szilveszter óta, pedig még ki is mozdulok itthonról:

szombat: barátokkal a Szimplában, jól éreztem magam,

vasárnap: squash, ezalatt sokat nevettem, meg jól is ment, de ezután is hamar elmúlt a jókedvem,

hétfő: találkozás barátnőmmel, szülinapja volt, az is jó volt,

kedd: találkozás ugyanazzal (mintha olyan sok lenne :)) a barátnővel, teázóba mentünk ide. Nagyon jó kis hely, főleg a nemdohányzó részleg: kis zeg-zugos helyiségek, mintha egy játszóházban lennénk. A második terembe egy szekrényen keresztül kell bemenni. A tea is nagyon fain volt, amit ittam, kakaós ízű mate tea, a mate-ét mondjuk nem éreztem rajta (nem mintha baj lenne).

szerda: a szokásos szerdai Dandár fürdő látogatás elég szomorkásra sikeredett. Lackóval ketten voltunk. Jól elszomorkodtunk egymás mellett, ő sem egy joviális alkat. :)

csütörtök: Avatar nézése az Imaxban. Ahogy már sok más helyen is olvashatta az ember, a story egyszerű, mint a bot. Eddig azt hittem, engem nem lehet lenyűgözni a látvánnyal (az újabb Star Wars filmek), de ebben az esetben ez megtörtét. Eszméletlenül szép. Meg mondjuk engem a panteizmussal meg lehet venni. :) Tamás eléggé kiakadt a végére, hogy ha már ennyire qrva sok pénzt beleöltek, miért nem tudtak valami normális történetet is mellékelni a képekhez. Dehát nem lehet minden film egy Radírfej :) (mondjuk ez nem jó példa a normális történetre). Annak a valag pénznek vissza kell jönnie valahonnan.

ma (péntek): szerintem nem megyek sehova a bolton kívül.

szombat: megyünk lovagolni Rákoscsabára, ott majd találkozó Lacussal és Sztank-kal, plusz a kínai sárkány Kutyussal. Ez biztos nagyon jó lesz, mivel nagyon állathiányom van: megfordulok minden kutya után az utcán, és az utóbbi pár este macskákkal álmodtam (a Pirossal és Cincivel). Ez már bizony beteges. Mindenesetre a ló jó nagy dózis lesz. :)

Amúgy képregény-rajzolással vagyok elfoglalva, eddig egész elégedett vagyok vele. Kutyákkal van tele, mégis macskákkal álmodom. :)

Ma pedig tormalevest fogok főzni, és camembertes pirítóssal eszem majd. Remélem a tormareszelés nem ríkat meg nagyon. Mindenesetre a levestől várok némi hangulatjavulást. Mangót is vettem (szintén nagy kedvenc), azt mindjárt megeszem.

Ezt a kis tündérbogarat hétfőn este "szereztem". Az eset úgy esett, hogy sétáltattam odalent a Cincit, de egy percre fölszaladtam pisilni. Mire lementem Cincike felszívódott. Kerestem egy darabig gyalog, de nem lett meg az istennek sem. Erre bringára ültem, úgy gyorsabban haladok, meg hát tudom én vinni őtet biciklivel is, ha meglesz. Eltekertem egy elhagyott ház előtt, aminek az udvarán egy kölyök németjuhász nagyon ugatott, egy rozzant basset hound keverék meg piszkálgatott valamit. Egy kismacska volt, de mivel úgy láttam, hogy nem bántó szándékkal vegzálják (akkor pikk-pakk kicsinálták volna), meg nem akartam fényes nappal kerítést mászni, meg majd elmegy, meg amúgy is hol van Cinci (mindez csak magyarázkodás önmagam előtt is), otthagytam.
   A cuna meglett, kimentem futni, de ez a kismacska dolog nem hagyott nyugodni. Vissza is mentem közvetlenül a pályáról megnézni, mi a helyzet. Ekkor már a macs csak feküdt, meg sem mozdult, a kölyökkutya már nem is foglalkozott vele, mert így, ugye nem is olyan érdekes, de a másik meg úgy csinált, mint aki el akarja ásni. Aztán láttam, hogy csak mozog szerencsétlen, bemásztam érte. Felvettem, olyan volt, mint egy rongybaba, de élt, a levegőt is olyan hangosan, zörögve vette. Eléggé kiborultam természetesen, hogy hogy lehettem ilyen balfasz.

   Hazavittem, csupa nyál volt, por, piszok, gaz bolha. Enni nem evett, nem ivott csak nyávogott, amennyire tudott, és fázott. Mondom, akkor egy meleg fürdő segíthet. Arra nem volt ereje, hogy a fejét kitartsa a vízből, úgy kellett fogno neki, de nem ellenkezett. Megmostam flóra szappannal vagy két adag vízben is, olyan mocskos volt, meg le is öblítettem, aztán hajszárítóval  szárítgattam, közben egy fogkefével kefélgettem. Így elaludt. Nagy nehezen kiderítettem az egri ügyelet számát, az ügyeleti íj 3000 ft, a vizsgálat 2400 + a gyógyszerek, mondom lehet a reggelt sem éri meg, akármit csinálnak vele. Meg nekünk persze menni kellet még este Kabára (megint ilyen ide-oda rohangálás volt pár hétig), majd elviszem ott reggel orvoshoz.

   Megérte a reggelt, eszegetett is. Végig tapogattam, éreztem a bordáján valami furcsát, mintha bevizesedett volna a bőr alatt. Járni még mindig csak nagyon nehezen tudott, pár lépés után orrabukott. Negyed 9 körül kiderült, hogy Kabán reggel 7-től 8-ig van csak állatorvos, telefonon beszéltem vele, elmondta, mit lehet tenni bordatörés esetén (nagyjából semmit, csak pihenni, pépeset enni, aszpirynezni). Úgyhogy mézes tejföllel etetgettem, meg aludt egész nap, ami jó is, mert amúgy meg nyávogott, biztos fájdalmai voltak. Délután átugrottam Debrecenbe egy volt osztálytársamhoz, hogy elmenjünk a Messiások kiállításra a Modemben (nekem tetszett, de a vendégkönyvben nagyon ki volt akadva a többség, itt-ott tényleg durva volt, ha az átlag szemével nézem).
   Azután este kavartunk vissza Kövesdre, ahol másnap már dorombolva fogadott a wc-én (oda tettük éccakára, egyrészt, hogy a másik kettő ne idegeskedjen miatta, másrészt, hogy oda kakáljon az alomba, mert ott könnyen megtalálja, meg ne mászkáljon) a kis bestia, meg dörgölőzött, jót zabált, és délután végre sikerült dokihoz vinni, aki tök rendes volt, kapott két (!) szurit, féreghajtót, meg elvitelre fájdalomcsillapítót, meg lázmérőt a fenekébe (persze azt nem hoztuk el). Meghallgatta, azt mondta, elég furcsa a légzése és a szíve, valószínűleg volt neki belső vérzése, de az fel fog szívódni. Mindez 2000 pénzembe került csupán, biztos azért, mert talált állat, és remélhetőleg találok neki gazdát.

   Szóval mostanra már tök jól van, bebarangolja a lakást (már magától alomra megy!), játszik, bújik, nagyon imádnivaló, csak sajnos nem tarthatjuk meg, mert nincs hova: Kövesden már van kettő macs emeleti lakásban, Pesten meg nem akarom, több okból sem.

Ha valakinek kellene egy gyönyörű, kedves, vörös-cirmos, kandúr kismacska, jelentkezzen, lehet sorba állni érte (bárcsak az lenne). Kertesházba szeretném adni, ahol nagyon szeretik!

Őt hétfőn kaptam a "képregényes csávótól". Hozta nekem Szovákiából. Amúgy egy kitűző ő, jól fog mutatni a fekete kabátomon.

Mégegyszer köszi, nagyon tetszik!

Azt mondta, hogy le akarta vágni az egyik gombot, a másikat pedig ki akarta cserélni kékre.

Miért? Ezért:

I miss her so much.

Na, Cinci (ott az a hülye lentebb a dobozban), az idióta macskám tegnap este 10 óra körül megint Repülős Giziset játszott. A konyhaablakban hajkurássza esténként az éjjelilepkéket hajmeresztő mutatványokat produkálva. Hallottam én valami csikarászós hangot, de azt hittem, hogy megint a szekrényajtókat nyitogatná, de mint kb. egy órával később kiderült, az alumínium párkány és a körmének a kölcsönhatásáról volt szó jelen esetben.

*#&@{<*/@%!!!

És ide képzeljetek egy irdatlan-hatalmas káromkodást, mert megírtam ezt a qrva szöveget, aztán mikor formázgattam, a kép utáni rész eltűnt, és nem tudtam visszahozni. És rohadtul nincs kedvem mégegyszer bepötyögni ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!

   A lényeg az, hogy Cinci kiesett az ablakon, és kb. egy óra múlva (este 11 körül) vettem ezt észre. Máskor is volt már ilyen, csak nappal, és max. félóra köztes idővel. Szerencsére csak az első emeleten lakunk, így nem nagyon esett még bajuk a drágáknak. Azért ez a többesszám, mert a Hófehér is elattrakciózott már így egy pár ablakból, de ő szegénykém szerencsétlenebb, mert egy szeme van, és neki már volt enyhébb agyrázkódása. Érdekes módon az előttük tartott macskánk - Sára - a 11 éve alatt egyszer sem esett ki, ezek meg rendszeresen. Csincs (Cinci újabb neve Erdély után, mert románul az ötöt cinci-nek írják, és csincs-nek mondják, ezért nagyon tetszett az ötlejes), kihasználva a helyzetet, megsétáltatja magát ilyenkor. Mert ő olyan macs, akit sétáltatni kell vinni majd minden nap, mert kihisztizi magának. Télen azért megelégszik heti 1 alkalommal, de jó időben megy a hiszti. Ilynekor vagy ő jön utánam, vagy én megyek ő utána (az esetek többségében), és bejárjuk a szokásos útvonalakat. Érdekes módon nem megy el, néha még - ha kedve tartja - a hívásra is visszajön.
   Na, pizsamára ruhahúzás, és indulhat a macskereső túra a setétben. Bejártam a szokott helyeket, majd egy órája kerestem, mire méltóztatott előjönni egy olyan helyen, ahol mostanában nem szoktunk mászkálni. Közben átvágott egy másik macska: egy olyan bokorból visszanyávogott a hívásomra, ahol Csincs is szokott bújkálni, de gyanús volt, mert nem jött elő, meg a hangja is más volt. Később láttam, hogy a színe sem stimmel, mert fekete volt, és nem csak sötétben. Közben a barátom meg egy másik macs-t hajkurászott, aki a lépcsőház előtt nyávogott - nem tudom, hogy önként jelentkezett volna a megüresedett helyre, vagy mi - de ő szürke foltos volt, és addigra meg lett a kis mocsadék is.
   Most azon filózom, hogy hogyan lehetne megoldani, hogy esténkén kiengedjük, és visszajön, amikor megunja. Addig oké, hogy kidobom az ablakon, de hogy jut vissza? Jobb is lenne este, mert nincs akkora forgalom sem, mint nappal, és annyit mehetne, amennyit akar. A haverok is ilyenkor kószálnak többen úgy láttam.

Körülbelül így nézne ki az egyik cicám, ha lenne két szeme neki:

Itt van még egy jószág, még valakinek. Több már tényleg nem lesz.