Az első mű a "bohócos" képemhez készült egy vers formájában, melynek ördögi hangvétele azt hiszem jól tükrözi a festmény hangulatát, mögöttes tartalmát. Fogadjátok szeretettel, és ne kíméljétek a klaviatúrát: várom a véleményeket!
Táncoló bohóc
/mooncat Wo. Title c. képéhez, a kepzeldel.blog.hu-n/
Démon-sarokban bohóc kucorog,
Kezében pálcababa vigyorog.
Szemén szívéből ragyog Sötétség,
Lelkét zord pálca-kacaj tépi szét.
Tar fején sötét kereszt tündököl;
Ülve járja táncát teste körül.
Képről démon vonyítva ráröhög:
„Kacagj, bohóc! Érted jön az Ördög!”
Állát pálcababa kezdi tépni:
Fut a bohóc tántorogva lépni.
Pörög Harlekin; megjön a kedve.
Haláltáncot ropnak egész este.
„Nevess, bohóc! Utolsót az éjjel!
Jön a Mester! Eggyé válsz a Képpel!
Nincs Lét! Nincs Halál! Nincs Kezdet! Nincs Vég!
Kacagj! Mindegy, hogy Fény vagy Sötétség!”
Baba s bohóc egymást táncban tépi:
Együtt fognak pokoltűzön égni.
Összerogy a bohóc; röhög-hörög.
Nincs Fény, nincs Sötétség: itt az Ördög.
VicGilson
Debrecen, 2008-11-20 éjjel
