Ma megvolt életem első sqauasholása. Eleinte nagyon furcsa az az összenyomható, alig pattanó labda, de ha belejön az ember, nagyon jó buli. Elég drága mulatság, dehát valamire el kell verni a pénzt. Így legalább "közelebbről" megnézhettem azt az edzőtermet, ahova Tamás kb. egy hónapja jár, és eddig nem bírtam rászánni magam, hogy én is. Most már láttam, hogy olyan, mint a Margit-sziget (a biciglim azért remélem megmarad, ha netán azzal mennék), konkrétan, hogy mindenféle ember megfordul itt is sportolás céljából: így nyomik, úgy nyomik, nem nyomik. Ebbe az én nyomisági faktorom is belefér, elveszik benne, ezzel mintegy enyhülnek a komplexusaim, amik visszatartottak az intézmény eddigi látogatásától. Mindehhez hozzájön, hogy pesti viszonylatban nem drága egy havi bérlet korlátlan számú használattal. Úgyhogy nekem is kell, oszt kész.

Amúgy igencsak érzem, hogy hónapok óta nem mozogtam, eléggé kivagyok. Nyűgös is vagyok alapból, biztos jön a novemberi mikulás. ^*°@&#!!!!